Az õsök

Amikor 1854-ben a svájci Jura hegységben a hegyi tavak szintje drasztikusan leapadt, a felszínre került tõzegrétegben idõszámítás elõtti emberi és kutya csontvázakat fedeztek fel. A tudósok a kutyát Canis familiaris palustris-ként határozták meg. Ez ismertebb nevén a tõzegkutya. Tehát i.e. 3000-2000 körül a mai Svájc, Ausztria, és Németország területén tartottak kb. 50cm átlagos magasságú kutyákat. Ebben az idõben három koponyatípus alakult ki. A Lattringenben talált koponyák szerkezetükben a mai schnauzerhez és a pinscherhez állnak a legközelebb.

Az elsõ írások, melyek a schnauzerre utalnak, Merovigniai Dagobert királytól származnak. Egy bibarhund haláláról szól, mely egy germán törzsek által hódvadászatra használt terrier típusu kutya.

A középkorban, már ismerték a fajtát, hiszen nagy mûvészek munkáin felismerhetõ.

- Stuttgartban van egy mesterséges kút egy középkori szobor csoporttal. Egy éjjeliõr, jobb kezében lámpással, baljában alabárddal s elmaradhatatlan kutyájával. A kutya azonosnak látszik a mai középschnauzerrel.

- 1492-1504 között Dürer képein látható schnauzer típusú kutya.

1812-ben keletkezett rézkarcon látható két kutya. A felirat szerint pinscherek, az egyik drótszõrû a másik simaszõrû. Mindkét kutya vágott fülû és vágott farkú. A drótszõrûn szakáll és szemöldök látható. Méretük 40-50cm lehet.

A 1870-es években az európai országokban megalakultak a nemzeti ebtenyésztõ egyesületek. Ekkor ezek a kutyák a dél-német tanyákról, parasztudvarokról olyan tenyésztõk kezébe kerültek, akik kialakították a modern, tiszta fajta alapjait.

1876-ban Dr Leopold Joseph Fitzinger „Der Hund und seine Rassen” címû könyvében a pinscherek minden fajtájának leírása megtalálható.

- Elõször a seidenpintsch-t vagy selyempinschert említi, melynek leírása a mai affenpinscher.
- Rokona a kleinen pinsch és a rauhen pinsch azaz a törpepinscher és a törpeschnauzer
- A glatten pinsch a modern német pinscher és a grossen pinsch a mai középschnauzer.

A grossen pinsch, közismerten RATTLER (patkányfogó) élénk, fürge kutya, jól érzi magát a házban és az istállóban is.
1884-ben R von Schmiedebrg írja le a rövidszõrû és a drótszõrû pischer (patkányfogó) elsõ standardját:

Átlagos súlya 3,5-10kg között vagy fölött van. Könnyû, erõs és rugalmas. Durva drótszõre van, farkát felfelé tartja. Természete kíváncsi és bátor. Fáradhatatlan temperamentuma van, állandóan éber indokolatlan zaj nélkül, tele van hévvel anélkül, hogy veszekedõs vagy harapós lenne. Ragaszkodik a gazdájához, szereti a lovakat és hosszú utakon jó az állóképessége. Képzett patkány és egérfogó, éppen ezért igen keresett istállókban. Feje nem túl vaskos, inkább hosszú. Alapos koponyája kissé keskenyedik az eleje felé. Hangsúlyos a stopja. Fogsorai szorosan záródnak. A füle vágott. Nyaka közepes hosszúságú, erõs, szépen ívelt, a bõr szorosan illeszkedik a toroknál. A szõr a lehetõ legdurvább. A pofáján bajusz és szakáll található, sûrû szemöldöke van.

Szín: sárgás-vörös vagy sárgás-szürke. Lábai és alsó vonalai általában világosabbak vagy szürkésfehérek. Megengedett továbbá a feketés, fémszürke vagy ezüst-szürke szín. Van egyszínû, vagy sárgás-barna jegyek vannak a szemén, a pofáján és a lábakon. Lehet még egyszínû len, szürkésfehér vagy fehér fekete foltokkal. Az orr mindig fekete.

E kezdeti idõszak legismertebb tenyésztõi voltak: Buger és Essig Leonbergbõl, Max Hartenstein Plauenbõl, Schilbald Greizbol, Gotter Siegel Stuttgartból.

Jan Burgartz kutyarajzoló 1884-ben említi a glatthaarige pinschert, a rauhhaarige pinschert és a rauhhaarige zwergpinschert. Ezek megfelelnek a modern német pinschernek, a középschnauzernek, a törpepinschernek és a törpeschnauzernek.
A fajták jellemzõi azok, melyeket von Schmiedeberg 1884-ben megadott. Durván megfelelnek a modern fajtaleírásnak. A legnagyobb eltérések a méret és a súly tekintetében vannak. Bár a szõr színében a színtónusok szélesebb skálája volt megengedett, azok ma is a feketétõl az ezüst-szürkéig és a vöröses-sárgáig terjednek.

1890-ben egy kiállításon közel száz sima-és drótszõrû pinschert vezettek fel.

AZ 1894. évi Óriás kutyaenciklopédiában a drótszõrû pinschert 13 rajzon mutatják be. Méretét 30-50cm közé súlyát 8-16kg-ig teszik. Count Henri von Bylandt említi, hogy Németországban ezeket a kutyákat egyre gyakrabban hívják rattler-nek vagy schnauzernek, és a kisebb méretûeket törpeschnauzernek nevezik.
Ez az elsõ alkalom, hogy egy könyv a schnauzer szót említi.

A PINSCHEREK ÉS SCHNAUZEREK CSALÁDJÁNAK TÖRZSFEJLÕDÉSE