Forrás: Magyar Kisállat Ortopédiai Egyesület   Dr. Berkényi Tamás IAMS Europe A különböző kutyafajták testméretében, testfelépítésében jelentős különbségek vannak. Ezeket az eltéréseket az okozza, hogy az idők során az egyes fajtákat más és más célból tenyésztették ki. Ez eredményezte pl. az agár aerodinamikus vagy a rottweiler robosztus testfelépítése közötti különbséget, vagy a yorkshire terrier és az ír farkaskutya mérete közötti eltéréseket. Ez a hatalmas genetikai diverzitás azt is mutatja, hogy az egyes fajták tulajdonságai és igényei jelentős mértékben eltérnek, így mások a táplálkozási igényeik is. Az egyes fajták táplálékát mindig a fajta jellemzőinek figyelembevételével kell meghatározni. Különösen oda kell figyelni a nagytestű fajták növendékeinek táplálására. Ezeknél a fajtáknál a tenyésztés gyakran a minél nagyobb felnőttkori testméret elérésére irányult. A nagy testméret és az ehhez szükséges rendkívül gyors növekedési ütem miatt azonban, sokkal nagyobb a kockázata a csontfejlődési rendellenességek kialakulásának a növekedés rendkívül gyors és intenzív időszaka alatt. Nem a genetikailag determinált, nagy növekedési sebesség káros a kutyára, hanem a minél nagyobb testméret elérésére irányuló, összetevőkben túladagolt etetési módok a veszélyesek. Közismert, hogy a nagytestű fajtákban nagyobb arányban fordulnak elő az olyan csontrendszeri megbetegedések, mint a hipertrofiás oszteodisztrofia, az oszteokondrozis, a csípő ízületi diszplázia stb. Ezek a betegségek főleg akkor jelentkeznek a növendék kutyákban, ha a genetikailag meghatározott méretek elérése vagy meghaladása érdekében túletetik azokat. A nagytestű fajták növekedéssel összefüggő csontrendszeri betegségeinek csökkentésében ezért fontos szerepe van a helyes táplálásnak. A hipertrofiás oszteodisztrofia ( HOD), csont anyagcsereforgalmi betegség, a gyors növekedési fázis során (3-6 hónapos korban) jelentkezik. Étvágytalanság, láz, sántaság figyelhető meg, az ízületek melegek fájdalmasak, duzzadtak. Az elváltozás főleg a lábtő, a könyök és térd ízületeknél jelentkezik. A röntgenfelvételen a metafizis megvastagodása és szabálytalan periosztális új csont képződés látható.Oszteokondrózis (OC) során fájdalmasak, duzzadtak az ízületek, sántaság jelentkezik.   A betegség multifaktoriális, kialakulásában fontos szerepe van a növekedés során a táplálásnak. Az ízületi porc károsodása a gyenge szubkondrális csontszövet következménye, mely nem képes megfelelően ellátni a porcot. Ennek eredményeképpen a fejlődésben lévő ízületi porc kondrocitáinak funkciója és metabolizmusa károsodik másodlagosan.Kutyák csípő ízületi diszpláziája (HD) kialakulása során a coxo-femorális ízületet rögzítő lágy szövetek erőssége és a súlygyarapodás következtében kialakuló erő közötti egyensúly felborul, melynek következtében inkongruencia alakul ki a combcsont feje és az acetabulum között. Az ízület deformálódik, az acetabulum sekély lesz, a combcsont feje ellaposodik, ennek eredményeképpen oszteoartritisz alakul ki, melynek később súlyos következményei lehetnek. Mindhárom betegség előfordulásában alapvető szerepe van a genetikai háttérnek. A betegségek kialakulásában azonban fontos szerepe van más tényezőknek is, mint pl. a táplálkozásnak. A nagytestű fajtáknál megfigyelt gyakoribb előfordulás, a táplálkozási tényezők fokozottabb jelentőségét jelzi ezeknél a fajtáknál. Az egyik leggyakoribb téves felfogás az, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható kutyatápok túl sok fehérjét tartalmaznak, mely túl gyors növekedést eredményez. Ezt a feltételezést a későbbi kutatások nem erősítették meg. Nem találtak összefüggést a fehérjetartalom és a kálcium anyagcsere ill. a csontfejlődés között. Ma már köztudott, hogy a nagy fehérjetartalom nem befolyásolja károsan a csontfejlődést.A fehérje túletetéssel kapcsolatos tévhit feltehetőleg a túlzott energia bevitellel kapcsolatos. A fehérjeszint emeléssel megnő a táp energia tartalma is. Az emelt energia bevitel pedig jelentősen megnöveli a csontfejlődési betegségek előfordulását. A kísérleti etetések során ad libitum etetett nagy testű kutyákban gyakrabban fordultak elő csontfejlődési rendellenességek, mint a csökkentett energia tartalmú adagokkal etetett csoportban. A fokozott energia bevitel vékonyabb szubkondrális csontszövetet eredményez, mely kevésbé tudja ellátni a fejlődő ízületi porcot, valamint a gyors súlygyarapodás fokozottan terheli a még gyenge, fejlődő ízületi porcot. A fokozott energia bevitel fokozza a növekedés ütemét, ezáltal a testtömeget. Ez megelőzhető a növekedés során az energia bevitel korlátozásával.   A táplálék kálcium tartalma jelentősen befolyásolja a csontrendszer fejlődését. A magas kálcium bevitel hatással van a homeosztázisra, befolyásolja a hormonális szabályozást. Ennek következtében hiperkalcémia, hipofoszfatémia alakul ki, a mellék pajzsmirigy működésének csökkenése, a pajzsmirigy C-sejt aktivitásának fokozódása jelentkezik. Az oszteoblast aktivitás fokozódik, az oszteoklast aktivitás csökken, megnő a csontok kálcium tartalma. Ezek alapján megállapítható, hogy a kálcium túladagolás káros a nagytestű kutyák csontrendszerének fejlődésére. A fenti folyamat hátterében a kutyák kálciumfelvételének bélbeli szabályozása áll. A magas kálcium tartalmú táplálék etetése esetén a kutya nem tudja csökkenteni a felesleges kálcium felszívódást, ilyenkor a kálcium jelentős passzív transzportja következik be. Alacsony kálcium tartalmú táplálék etetése esetén azonban, fokozódik a kálcium felszívódás a bélből. Ilyenkor a bevitt kálcium akár 90 %-a is felszívódhat, tehát a kutya jobban tud védekezni a kálcium hiány , mint a kálcium túladagolás ellen.   A kutyák fejlődését befolyásolja a táplálékban a tápanyagok egymáshoz viszonyított aránya is. Az a táplék kedvezőbb a nagytestű fajták számára, mely alacsonyabb energia tartalmú, kálcium és foszfor tartalma csökkentett, fehérje tartalma - a kistestű kutyák táplálékához képest - mérsékelt, így biztosítja a nagytestű kutyák legoptimálisabb növekedését. A kondroprotektív összetevők - mint a chondroitin szulfát, glükózamin- etetése segítheti az ízületek egészséges fejlődését. A glükózamin a természetben előforduló amino-cukor, mely a glükózaminoglikánok diszacharid részének felépítésében vesz részt. Emberekben a glükózamin-szulfát 90 % -ban felszívódik és 26 %-ban hasznosul a szervezetben. Más kutatások igazolták, hogy a glükózamin pharmakokinetikája emberben és kutyában megegyezik In vitro kísérletek azt igazolják, hogy a glükózamin stimulálja a collagén és proteoglikán termelést. A chondroitin-szulfát egy olyan glükózaminoglikán, melynek a 4. vagy a 6. szénatomján szulfát csoport kötődik. A növekedésben lévő porcban a szulfátot a 4 szénatomon kötő chondroitin szulfát van túlsúlyban, de a kor előrehaladtával ennek termelődése csökken, és más glükózaminoglikánok termelődése fokozódik. A chondroitin szulfát kétféleképpen biztosítja az ízület védelmét: gátolja a trombus képződést a hajszálerekben, valamint gátolja a metalloproteaz aktivitását. A chondroitin szulfát és glükózamin adagolásakor kutyákban fokozódik a bioszintézis, és csökken a protelitikus degradáció.   Összefoglalva megállapítható, hogy a nagytestű kutyák növekedése során a táplálék helyes kiválasztásával a csontfejlődési rendellenességek kialakulásának kockázata csökkenthető. A csontos váz egészséges fejlődése érdekében a legkedvezőbb táplálék 26 %, állati eredetű fehérjét, 0,8 % kálciumot és 0,67% foszfort tartalmaz, valamint csökkentett az energia tartalma (14 % zsír).   A csökkentett energiatartalom lassítja a növekedés ütemét, de biztosítja a genetikailag meghatározott testméret elérését, a csont fejlődési rendellenességek kialakulása nélkül. Az ásványi kiegészítés károsan befolyásolja a csontok fejlődését. Az utóbbi időben előtérbe került a kondroprotektív összetevők alkalmazása a klinikumban, melyekről kisérletesen kimutatták, hogy fiatal korban segíthetik az ízületek egészséges fejlődését, a további élet során pedig az ízületek működését.   Zárszó A csípőízületi diszpláziáról szóló fejezet alapjául szolgáló anyagot dr. Sebestyén Zsolt, a könyökízületi diszplázia és patellaficam anyagát dr. Diószegi Zoltán írta, és valamennyit a tagság véglegesítette. Ennek során törekedtünk a magyaros írásmódra, csak az anatómiai neveket, műszavakat írtuk latinul. A mellékletben bemutatott röntgenfelvételek a Szent István Egyetem �?llatorvos-tudományi Kar Sebészeti és Szemészeti Tanszékén készültek. A Magyar Kisállat Ortopédiai Egyesületet a Fővárosi Bíróság 2002. március 7-én, 9861. sorszám alatt a társadalmi szervezetek nyilvántartásába vette. Alapítók: Elnök: dr Diószegi Zoltán Alelnök:dr. Bánfi András Titkár: dr. Laczkó László Tagok: dr. Bucsy László, dr. Fenyves Béla, dr. Juhász Csaba, dr. Juhász Tamás, dr. Kendik Zsolt, dr. Lengyel Béla, dr. Lorászkó Gábor, dr. Makai Péter, dr. Michalik László, dr. Papp Antal, dr. Rengei Antal, dr. Sebestyén Zsolt, dr. Szalay János, dr. Zsoldos László.

A felnőtt és a kölyökkutya etetése

A kutyának való főzőcskézés bizonyos táplálék kiegészítőkkel együtt elfogadható megoldás, azonban ne feledjük ennek az idő-és munkaigényes voltát. Azt is vegyük figyelembe, ha a család elutazik és az eb marad otthon, akkor ki vállalja a napi adag összeállítását és megfőzését, illetve, ha velünk utazik a derék négylábú, akkor az út alatt hogyan oldható meg az etetés. A nagy magyar valóság sok esetben azt az igen helytelen gyakorlatot jelenti, melynek során a család kutyái a gazdik által meghagyott maradékot eszik.

A kölyökkutya táplálása
Az elválasztott kölykök táplálására a rendkívül széles választékban rendelkezésre álló eledelek közül válasszunk olyat, amely nem tartalmaz mesterséges konzerváló szereket, élelmiszerszínezéket és ízfokozókat. Amennyiben olyan terméket választunk, melynek valamennyi alapanyaga emberi fogyasztásra alkalmas minőségű, akkor biztosak lehetünk benne, hogy nem a legolcsóbb vágóhídi hulladékokból állították össze a tápot. További fontos szempont meggyőződni arról, hogy az adott tápcsaládon belül külön-külön termékek állnak rendelkezésre a kölyök, a felnőtt és az idős kutyáknak, mégpedig mindegyik kistestű, közepes –és nagytestű változatban is, valamint az elhízott, az érzékeny és a kimondottan nagy fizikai igénybevételnek kitett egyedeknek is. Szintén a minőség egyik ismérve a különleges tápanyag összetevők, kiskutyák esetében pl. az egészséges immunrendszer kifejlődését támogató komponens, amit a csomagoláson fel is tüntetnek.

A felnőtt kutya táplálása

A kutya húsevő ragadozó. A házikutya és a vadon élő kutyafélék fogazata, valamint a bélcsatorna hossza, felépítése, az abban található baktériumflóra és még számos egyéb jellemző is egyértelműen alátámasztják az előbbi állítást. Azt is meg kell azonban állapítanunk, hogy a kutya táplálékának természetes körülmények között mintegy 60%-a hús, a többi növényi eredetű. Az ellentmondás csak látszólagos. A megfelelő emésztéshez elengedhetetlenül szükséges rostokat a kutyának is a növényekből kell felvennie és bizonyos vitaminok és más, speciális tápanyag összetevők csak a növényekben találhatók meg. A kutyafélék evolúciója során jól működő túlélési stratégia volt a zsákmányolt állatokon kívül az egyéb, kevésbé látványosan szerzett, vagy nem kimondottan elegáns helyről származó táplálékok elfogyasztása is. A házikutya ősének tekintett farkas viszonylag nagyobb testű, ennek megfelelően több táplálékot igénylő ragadozó és még a magas szintű intelligencia segítségével kialakított, falkában történő vadászás sem eredményezett olyan táplálékbőséget, amely a részben vegyes kosztot kiküszöbölte volna.

Itt érdemes megjegyezni, hogy a házimacska ezzel szemben inkább táplálékspecialista, az ő étrendjében mintegy 75%-ban szerepel a hús. A házimacska ősének tekintett vadmacska a farkashoz képest kisebb testű, kevesebb táplálékot igénylő, ugyanakkor rendkívül ügyesen vadászó ragadozó. Amennyiben helyesen megválasztjuk kedvenc kutyánk táplálékát, azzal az egészségének védelmében is elhelyezzük az egyik alapkövet. A kutya olyan étrendet kíván, amelyben kiegyensúlyozott arányban szerepelnek a fehérjék, zsírok, szénhidrátok, vitaminok és ásványi anyagok. Az olyan étrend, amelyben valamelyik tápanyag túlsúlyban van, vagy éppen hiányzik, az egyensúly felborulása miatt elhízáshoz, vagy hiánybetegségekhez és egyéb egészségügyi problémákhoz vezet.

Ha gondolatainkat kizárólag a természetességre összpontosítjuk, akár arra a következtetésre is juthatnánk, hogy a kutyánk ideális tápláléka a nyersen, szőröstül-bőröstül elfogyasztott kisebb állatok és az azt kiegészítő, vadon nőtt növények lennének. Ezzel megvalósíthatóvá válna a természetesnek megfelelő étrend számos követelménye, azonban az ellenérvek sora is meglehetősen hosszú. Bármilyen tökéletesen megfelel is egy nyersen elfogyasztott zsákmányállat a kutya tápanyag igényeinek, ezzel magasra szökik a belső élősködők bevitelének esélye. Az evolúció során nem véletlenül alakította ki több bélféreg faj is azt a megközelítési útvonalat, hogy rágcsálókban és egyéb kistestű állatokban kezd tevékenykedni, majd az azokat felfaló ragadozó szervezetében élősködik tovább. Ezen bélférgek jelentős része súlyos kockázatot jelent a kutya tulajdonosa és családja számára is. A nyers táplálékkal bevihető kórokozók és az azok által okozott egészségkárosodás ismertetésével elektronikus formában több MegaByte, kinyomtatva egy jókora könyv telne meg. Egy példát röviden bemutatva: a kutyák és macskák gyógyíthatatlan, halálos kimenetelű megbetegedését okozza az ún. Aujeszky betegséget előidéző vírus, amely nyers sertéshús (főként belsőség, pl. gége) etetése során juthat kedvenceink szervezetébe.

Az Aujeszky betegség vírusát hordozó felnőtt sertés sok esetben teljesen egészségesnek látszik és a belőle származó, kifogástalan kinézetű tőkehúsokról is csak akkor derül ki, hogy a szörnyű kórokozóval fertőzöttek, amikor kedvenc kutyánk vagy macskánk pusztulását okozta. A Salmonella baktériumokról sem szabad megfeledkeznünk, amelyekkel a húsevők általában jobban megbirkóznak, mint az ember, de nem minden határon túl. Hajmeresztő hazai példa volt az a kutyaszaporító, aki a közeli baromfitelepre járt át elhullott szárnyasokat „szerezni”.

A madártetemeket tollastul, mindenestül hajította a kutyái elé, aztán csodálkozott, hogy a kutyák közül milyen sok elpusztul. A nyers, csontos hús egyéb veszélyeket is rejt, a szilánkosan törő csontok, pl:. csirkecsont, sérüléseket okozhatnak a szájüregtől kezdve a bélcsatorna teljes hosszában. Bizonyos „ügyetlen” formájú csontok, ide sorolhatjuk pl. a nagyobb csigolyákat, egészben lenyelve bélelzáródást és a kedvenc kutya halálát is okozhatják. (Alapos főzés után a farhát az előbbieknél kevésbé kockázatos.) Az állatorvosok rendszeresen bíbelődnek a kutyák fogai közé ékelődött csontdarabok eltávolításával és szintén mindennaposak a nem megfelelően megválasztott táplálék okozta bélelzáródások miatti műtétek is…

Inkább érdekessége, mint jelentősége miatt említendő, hogy a nyers hal nagy mennyiségű és folyamatos etetése következtében B1 vitaminhiány alakulhat ki, mivel a nyers hal tiamináz hatású és elbontja a B1 vitamint. Ez a hiánybetegség egyébként kevésbé a kutyák és macskák, mint inkább a prémesállat tenyészetek jellemzője.

Szintén nem ajánlott a mélyhűtőből kivett, fagyott táplálék etetése, amely sem a fogzománcnak, sem a gyomornak nem tesz jót.

A fentieket végiggondolva, aki csontos hússal szeretné kutyáját etetni, az főzve tálalja kedvencének az eleséget pl. rizzsel kiegészítve. A sovány húsok mintegy 20% fehérjét, 2-9% zsírt és közel 70% vizet tartalmaznak nyers állapotban. A borjú-, a baromfi- és a nyúlhús 2-6% , a bárányhús 7-10%, a sertéshús fajtától függően 6-10% zsírt tartalmaz. A belsőségekben a zsírtartalom magasabb. Nagy mennyiségű csont etetése bélsárrekedést okozhat.

• A nagytestű állatok csontjai (pl. marha lábszár) alaposan megfőzve is erőteljes rágást igényelnek és ezáltal jelentős fogfelszín tisztító hatással bírnak.
• A tojás értékes fehérje-, energia- és vitaminforrás, amely főzve könnyebben emészthető.
• A tojáshéj kétségtelenül sok kálciumot tartalmaz, de a hasznosulás szempontjából nem a legelőnyösebb kémiai kötésben.
• Az összetört tojáshéj ezzel együtt gyakran alkalmazott kálciumforrás.
• A tejtermékekben jól hasznosuló, nagy értékű fehérjéket, zsírokat és fontos vitaminokat találunk.

Fogyasztásuk ajánlható mindazon kutyáknak, amelyek a tejcukrot jól tűrik és nem kapnak tőle hasmenést. A tejcukor lebontását végző enzim aktivitása az életkor előrehaladásával csökkenhet.

• Növényi táplálékként azemberi étkezésre szánt gabonafélék, zöldségek, gyümölcsök egész sora jöhet szóba, ha az eb szívesen fogyasztja azokat.
• A gabonafélék élvezeti értéke kedvenceink számára csekély, előzetes őrlés és alapos főzés nélkül pedig a bennük rejlő tápanyagokat is nehezen emésztik a kutyák.
• Itt érdemes megemlíteni, hogy a rizs szénhidrát tartalma kutyáink számára könnyen feldolgozható, viszont a krumpliban lévő keményítő nem.
• Érdekes azonban, hogy a burgonya ember és állat számára egyaránt kimondottan értékes fehérjéket rejt.
• Tudnunk kell még a répacukorról, hogy a tejcukorhoz hasonló módon hasmenést idézhet elő a kutyáknál.

A kutyának való főzőcskézés bizonyos táplálék kiegészítőkkel együtt elfogadható megoldás, azonban ne feledjük ennek az idő-és munkaigényes voltát. Azt is vegyük figyelembe, ha a család elutazik és az eb marad otthon, akkor ki vállalja a napi adag összeállítását és megfőzését, illetve, ha velünk utazik a derék négylábú, akkor az út alatt hogyan oldható meg az etetés. A nagy magyar valóság sok esetben azt az igen helytelen gyakorlatot jelenti, melynek során a család kutyái a gazdik által meghagyott maradékot eszik.

Ebben a szokásban az az alapvető hiba, hogy az  ember számára tervezett táplálék erősen eltér a kutya élettani igényeitől. A fehérjék, szénhidrátok, zsírok aránya és sokszor összetétele is nagymértékben különbözik attól, amire a kutyának szüksége lenne, nem is említve a kutya számára teljesen idegen fűszerek és egyéb összetevők felbukkanását.

Az embernek például a tápanyagban a szárazanyagra vonatkoztatva mintegy 60% szénhidrátra van szüksége, a kutya szükséglete 30- 50%. A kutyák számára az elsőszámú energiaforrást a zsírok jelentik, ebből mintegy 50%-ra van szükségük, míg embereknél ez 20-25%. Az ember 12-15% fehérjeigényéhez képest ebből a táplálékalkotóból a kutyák mintegy 20-30%-ot igényelnek. A nem megfelelő táplálás erősen növeli az elhízás, a cukorbetegség és egyéb anyagcsere betegségek veszélyét és csökkenti a kutyák várható
élettartamát.

Röviden: kedvenc kutyánk nem univerzális konyhamalacnak született és nem az a feladata, hogy minden szerves hulladékot elnyeljen.

Az utóbbi években hazánkban egyre inkább teret hódít a kényelmesen beszerezhető és egyszerűen etethető, előre gyártott tápok használata.
A kész kutyatápok három kategóriába sorolhatók:

• konzervek vagy nedves tápok,
• félig nedves és száraztápok.
• A legkevesebb 70% víztartalmú konzervek (gyakran eléri a 85-90%-ot is) szárazanyag tartalmának jelentős része zsír, fehérjetartalmuk rendkívül alacsony, tápértékük csekély.

A feltűnően olcsón kínálgatott konzervekről csak azt az egyet tudhatjuk biztosan, hogy a teljes értékű tápláléktól igen messze állnak. Az ízletes konzerveket a kutyák általában szívesen fogyasztják, ne feledjük azonban, hogy az ízletesség nem egyenlő a minőségi összetevőkkel. Számos konzerv a legolcsóbban beszerezhető vágóhídi hulladékokból készül, ezek mellett mesterséges tartósítószereket, színezékeket, ízfokozókat is tartalmaz. Főként a diszkont áruházak egy részében és bizonyos hiper/szupermarketekben árult, gyanúsan olcsó termékektől kell mindenkit óva inteni.

A félig nedves tápok 15-30% nedvességtartalommal bírnak, hús típusú kutyaeledeleknek is nevezik őket. Hazánkban nem olyan elterjedtek, mint a konzervek vagy a harmadik típusba tartozó száraztápok.

Az energiában gazdag száraztápok nedvességtartalma 5-12%. A száraztápok között is szép számmal találunk silány alapanyagokból összeállított, katasztrofális termékeket, azonban léteznek teljes értékű, önmagában etethető száraztápok. A csúcsminőségű, teljes értékű száraztápok a kutya valamennyi tápanyag igényének megfelelnek, és nem csak a fehérje- zsír- és szénhidrát bevitelt biztosítják, hanem számos egyéb tápanyag összetevővel rendelkeznek az ízületek védelme, az immunrendszer erősítése, stb.
érdekében.

A kitűnően megkomponált száraztápok sem képesek viszont a kutya vízigényét fedezni,
sőt száraztáp etetése mellett a kutyának több vizet kell inni, mint természetes nedvességtartalmú
táplálkozás esetén. Vízfogyasztásban általánosságban ajánlható az elfogyott száraztáp
mennyiségének minimum kétszerese.

A száraztápok ízletessége legtöbbször elmarad a konzervekétől, bár a szagok és ízek megítélése a különböző kutyák között is elég eltérő lehet.

Amennyiben a bőséges hazai kínálatból a megfelelő tápot szeretnénk kiválasztani, ne sajnáljuk rászánni az időt annak megismerésére, milyen életkort élnek meg és milyen egészségi állapotnak örvendnek azok a kutyák, amelyek az adott tápot fogyasztották. A fényes szőrzet, jó csontozat, ép fogak, a szabályosan működő emésztés, és az idős korban is megtartott természetes mozgás mind a helyesen megválasztott táplálás jelei. Kérjük ki szakemberek, elsősorban állatorvosok véleményét a tápválasztási lehetőségekről.

És vessünk egy gyors pillantást arra, mekkora kupacokat raknak le a kutyák séta közben. A csúcsminőségű, könnyen emészthető, jól értékesülő tápokat fogyasztók kisebbeket. Az alig emészthető, silány tápon tartott kutyák annál nagyobbakat.

Forrás: frontline.hu.merial.com

A kutyák táplálása

A kutyák etetése a kereskedelmi tápok megjelenése és elterjedése óta nagyon egyszerű feladatnak tűnik, pedig nem az. Sok ismeretre van szükség ahhoz, hogy megfelelő legyen.

A kutyák táplálékigényét az életkoruk, az életmódjuk és az egészségi állapotuk szabja meg. Például a kölykök sok tápanyagot, így fehérjét  igényelnek a megfelelő fejlődésükhöz, de ugyanez a fehérje adag felnőtt korban az élettartam megrövidüléséhez vezethet, mert túlterheli a veséket, vesebeteg állatok számára pedig rövid távon is nagyon ártalmas lehet. A különböző betegségek is megváltoztatják a szervezet tápanyag igényét, sok esetben éppen a megfelelő diéta a gyógykezelés lényege.

A kutyára is igaz a mondás: az vagy, amit eszel. Minél jobb a táplálék minősége, annál kisebb bizonyos megbetegedések valószínűsége. Természetesen még a prémium minőségű tápok etetése sem garantál betegségmentességet, de a jó minőség a betegségmegelőzés egyik nagyon fontos eleme. A megfelelő alkalmazás szükségességére pedig jó példa az, hogy ott, ahol megengedhetik a kutyatartók maguknak a prémium minőséghez tartozó tápok etetését, vagyis az Egyesült Államokban a kutyák csaknem fele túlsúlyos. Ez pedig, jó táp ide, jó táp oda, megrövidíti a kutyák életét.

Kutyatáp

Alapvetően 3 formában kapható kutyatáp: konzerv és száraz tápok, valamint félszáraz kutyaeledelek formájában. Mindhárom önállóan is alkalmas a kutyák etetésére. A konzervek háromnegyede víz és ha utánaszámol, hamar kiderül, hogy ennél a formánál kerül a legtöbbe a tápanyag. A száraz tápok olcsóbbak, könnyebben tárolhatóak és tökéletesen megfelelnek a kutyák táplálására. Ezért, ha teheti, inkább jobb minőségű száraz tápot vegyen, mint olcsónak vélt konzervet.

Ételmaradék és házikoszt

Tradicionálisan a kutyákat ételmaradékkal etették. Sokan még ma is úgy gondolják, hogy jó kiegészíteni ilyesmivel a monotonnak tűnő étrendet, pedig ez nem így van. A kutya nem ember, nem zavarja, ha napról napra ugyanazt az eledelt kell fogyasztania. Az ételmaradékokkal való kiegészítés azt eredményezheti, hogy válogatóssá, étvágytalanná válik. Emellett az ételmaradékok, különösen a fűszeres vagy zsíros ételek hasmenést és hányást is okozhatnak. Néhány kutya nem képes megemészteni a tejet, ezért hasmenést kap tőle. A zsír pedig különösen veszélyes, mert súlyos lezajlású heveny hasnyálmirigy-gyulladást is okozhat.

A kimondottan a kutyának előállított, kiegyensúlyozott házikoszt jobban megfelel az igényeknek. Ebben megfelelő arányban legyenek az állati és a növényi eredetű tápanyagok. Sokféle recept létezik, de mindegyikre igaz, hogy nem teljes értékűek, ezért nem érnek fel a jó minőségű gyári tápokkal. További hátrányuk, hogy sokat kell dolgozni velük és nehézkes a tárolásuk is.

Táplálék-kiegészítők és jutalomfalatok

A gyári tápok etetésekor általában nincsen szükség vitaminokra és ásványi anyag kiegészítőkre. Ezeket az állatorvosok kizárólag egyes speciális megbetegedések kezelésére vagy megelőzésére ajánlják, ok nélkül nem érdemes ilyesmit etetni. Általában veszélytelenek, kivéve ha túladagolják őket.

A jutalomfalatok etetése viszont többnyire ártalmas. Nem tartalmaznak hasznos anyagokat és nagyon hizlalnak. Ez nem jelenti azt, hogy soha nem szabad a kutyának jutalomfalatot adni, de ajánlott jól megválasztani azt és beosztóan, visszafogottan jutalmazni velük a kutyát. Mi leginkább a nyers sárgarépát javasoljuk erre a célra, illetve azokat a jutalomfalatokat, amelyek kalóriaszegények és valamilyen más egészségügyi előnyük van, pl. tisztítják a fogakat.

A táplálék mennyisége

Mint említettük, a minőség mellett ez a másik alapvető táplálási kérdés. Minden kutyára egyedileg kell meghatározni a tápanyag igényt, ami több tényező függvénye. Közismert, hogy a munkakutyák, valamint a vemhes és a szoptató szukák több táplálékot igényelnek. Az alultáplálás káros egészségi hatásai közismertek, szerencsére ma már sokkal ritkább probléma, mint a Magyarországon is egyre terjedő túltápláltság, ami viszont szintén káros. Ha a kutya elhízott, sokkal nehezebb csökkenteni a súlyát, mint fenntartani az ideális kondíciót. Ezért a gyártók által megadott napi adagot a kutya tápláltsági állapota szerint kell korrigálni. Ez a legkönnyebben a mellkasfal megtapintásával ítélhető meg: ha láthatóak és könnyen kitapinthatóak a bordái, akkor sovány, ha nem láthatóak és nem is tapinthatóak, akkor pedig kövér. A jó az, ha a bordák nem emelkednek ki, de könnyen kitapinthatóak.

Az elhízás jelentősen rontja a kutyák életminőségét. Gyengíti az immunrendszert, megterheli a szívet és a tüdőt, károsítja az izületeket és növeli a cukorbetegség, valamint néhány daganatos megbetegedés valószínűségét. Ezért a jó gazdi nem agyoneteti a kutyáját, hanem megfelelően táplálja! Kezdetben a táp gyártója által megadott középértéknek megfelelő mennyiséggel ajánlott etetni a kutyát, amit annak kondíciója alapján később módosítani kell.

Az etetés

Már kölyökkorban el kell kezdeni a megfelelő étkezési szokások kialakítását. Adjon megfelelő időt a táplálék elfogyasztására. Ez ne legyen túl rövid, de túl hosszú sem. Általában 15 perc után vegye el a kutya elől maradékot. Ha az étel állandóan előtte van, válogatós vagy kövér lesz. A betegségek egyik gyakori első jele az étvágytalanság. A rendszeresen, adagoltan etetett állatok tulajdonosa ezt hamarabb veszi észre.

A kis és közepes testű kutyákat naponta kétszer ajánlott etetni, úgy, hogy a napi adagot kétfelé osztják. A legalkalmasabb erre a reggeli és az esti séták előtti időpont. Ha a család étkezéseivel egyszerre kapja az eledelét, akkor kevesebbet könyörög. Etetés után mintegy fél órával tanácsos sétáltatni. A rendszeres időpontban való táplálás és séták segítik a szobatisztaság kialakulását és annak fenntartását is.

Tápváltás

Mint említettük, a kutyák minden gond nélkül tartósan etethetőek ugyanazzal a táppal, ami segít a kívánatos kondíció fenntartásában is. Olykor azonban váltani kell, például amikor a kölyök tápról a felnőtt tápra térnek át. Ilyenkor arra kell figyelni, hogy a váltás legalább egy hétig tartson és fokozatos legyen, nehogy hasmenést és hányást okozzon.

Az ivóvíz

A friss ivóvíz életfontosságú minden kutyáknak. Hiányában hamar elpusztulnak. A magas hőmérséklet, a testmozgás és bizonyos állapotok (szoptatás, hasmenés és egyes betegségek) nagymértékben megnövelhetik a vízigényt. Ezt a gondos tulajdonos észreveszi és kielégíti. Az indokolatlannak tűnő sokat ivás betegségek jele, ezért tanácsos állatorvoshoz fordulni, ha tartósan fennáll. Nyáron, nagy melegben ügyeljen arra, hogy ne hideg, hanem szobahőmérsékletű legyen az ivóvíz.

A kölykök táplálása

A kölykök elválasztása az anyjuktól egy hetekig tartó folyamat eredménye, amit akkor kell elkezdeni, amikor a kicsik először elhagyják az almot, vagyis 3-4 hetes kor között. Kezdetben egy lapos edényből tejjel vagy tejpótló táppal kell a kicsiket kínálni, majd ebbe fokozatosan egyre több kölyöktápot kell keverni. Így 6-7 hetes korra a kölykök hozzászoknak a táphoz és 8 hetes korban elválaszthatóak.

A kölyköknek kezdetben naponta 6-szor kell enni adni, ami 6 hónapos korra fokozatosan napi 2 etetésre csökkenthető. Fontos, hogy ebben az életkorban kölyök tápot egyenek. A felnőtt kutyatápok nem fedezik az igényüket. A nevesebb gyártók külön tápot gyártanak a kistestű és a nagytestű fajtákba tartozó kölykök számára. Az óriás fajták kölykeinek táplálása különösen érzékeny kérdés, mert a gyakran súlyos csont és izületi problémák gyakrabban jelentkeznek a gyors fejlődésű egyedeken. Ha nem kap óriás fajtáknak ajánlott kölyök tápot nekik, akkor keverve etessen kölyök és felnőtt tápot velük.

A felnőtt kutyák táplálása

A különböző kutyafajták eltérő korban válnak felnőtté. A törpe és a mini fajták 10 hónapos korukra érik el a kifejlett kori testtömegüket, az óriás fajták kölykeinél ez 18 hónapot, esetleg még ennél is többet igényel. A teljes érettség eléréséhez még további 1-2 évre van szükségük. Szabályként elfogadhatjuk, hogy ez utóbbi is annyi ideig tart, míg a magasság növekedése, vagyis egy törpe fajta alig több, mint másfél év után felnőttnek tekinthető, addig egy óriásnak ehhez legalább 3 év kell. Ekkor át kell térni a felnőtt tápok etetésére.

A felnőtt kutyáknak elvileg napi egy etetés is elégséges, de jobb a megfelelő adagot kétfelé osztani és a kisebb részt reggelire, a nagyobbat pedig vacsorára adni. A kistestűek gyorsabb anyagcseréjük miatt feltétlenül napi kétszeri etetést igényelnek.

A nagytestű kutyák fajlagosan kevesebbet esznek, vagyis nekik jóval kevesebb étel kell testtömeg kilogrammonként, mint egy kistestűnek.

A vemhes és szoptató szukák táplálása

Ha a szuka jó kondícióban van a fedeztetéskor, akkor a vemhesség első 3 hetében semmiféle tápláléktöbbletre nincsen szüksége. A második 3 hét alatt 15% a többletigénye, az utolsó 3 hétben viszont akár 50%, vagyis ilyenkor a másfélszeresét eheti annak, amit a fedeztetés előtt evett. A szoptatás alatt az anyák tápanyagigénye drámaian emelkedik, az eredeti 3-6-szorosára is nőhet. Ha nagy almot szoptatnak, a kölykök etetését 3 hetes korban el kell kezdeni.

Dr. Csikós Károly
állatorvos
Mancsok Állatorvosi Rendelő

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés